De vajon mi�rt h�zlal a stressz? T�ny, hogy az �lland� stressz vastag�t, k�l�n�sen k�z�pt�jon. Ut�nan�zt�nk, mi az oka a has k�r�l felgy�leml� zsirad�knak, �s hogyan vehetj�k fel a harcot a lelk�nkb�l fakad� h�z�s ellen.
A hasra h�z�snak nem sok k�ze van az elbalt�zott fogy�k�r�khoz, vagy ahhoz, hogy lust�k vagyunk sportolni: els�sorban a stresszhormonok m�k�d�se felel�s �rte. Azok ugyanis, akik hajlamosak k�z�pt�j�kra h�zni, az �tlagosn�l t�bbet termelnek egy kortizol nev� stresszhormonb�l.

Egy kis t�rt�nelem

�vmilli�kkal ezel�tt szervezet�nk azonnal reag�lt minden vesz�lyre, �s folyamatosan k�szenl�tben �llt. Futnunk vagy harcolnunk kellett, ha test�nk fenyeget�st �szlelt. Ez az „�ss vagy menek�lj” n�ven ismert jelens�g elengedhetetlen volt ahhoz, hogy b�rki l�ny – �llat vagy ember – �letben maradjon. Amikor agyunk azt az �zenetet kapja, hogy �let�nk vesz�lyben forog, m�k�d�sbe l�p az �gynevezett corticotrophin-felszabad�t� hormon (CRS), mely a mell�kves�t adrenalin �s kortizol termel�s�re serkenti. Ennek hat�s�ra sz�mos v�ltoz�s j�n l�tre szervezet�nkben.

�ss vagy menek�lj

„A test�nk nem tud k�l�nbs�get tenni a k�s� vonatok, a lek�sett tal�lkoz�k, a felgy�leml� ad�ss�gok, a csal�di veszeked�sek, valamint az igazi �letvesz�ly k�z�tt.”
   Az egyetlen b�kken�, hogy az evol�ci� kiss� lemaradt a civiliz�ci� fejl�d�s�hez k�pest. Sokan �lnek manaps�g �lland� stresszben, �m a stresszt a k�zeled� hat�rid�k, a cs�csforgalom vagy a hisztis gyerekek okozz�k, nem pedig egy szably�t lenget� ellens�g vagy egy ugr�sra k�sz tigris. A test�nk nem tud k�l�nbs�get tenni a k�s� vonatok, a lek�sett tal�lkoz�k, a felgy�leml� ad�ss�gok, a csal�di veszeked�sek, valamint az igazi �letvesz�ly k�z�tt. Amikor er�pr�ba el� ker�l, pontosan ugyanazt a parancsot kapja, mint annak idej�n: �ss vagy menek�lj.
   Mivel a stressz mindennaposs� v�lt, mi azonban val�j�ban sem �tni, sem pedig menek�lni nem tudunk, a stresszhormon m�k�d�se szinte �lland�sult: azok a reakci�k, melyek eredetileg 5-10 perc alatt lecsengtek, manaps�g �r�kig, s�t napokig is eltarthatnak.
  Az �r�k�s stresszben �l� ember ugyanakkor egyfolyt�ban �hes. �s ami m�g rosszabb: szervezete arra k�szteti, hogy olyan anyagokat rakt�rozzon el, amelyek k�s�bb is j�l j�nnek majd, vagyis sz�nhidr�tot �s zsirad�kokat. Az pedig k�ztudott, hogy ha sok sz�nhidr�tot �s zsirad�kot visz�nk be a szervezet�nkbe, �hatatlanul megh�zunk.

De mi�rt pont a has?

B�rmi okozza is a stresszt, �lland� nyom�s alatt megemelkedik a kortizolszint�nk, aminek sz�mos t�nete lehet:
„Aki hajlamos hasra h�zni, az val�sz�n�leg �lland� stresszben �li napjait. A test ugyanis egyszer�en felv�rtez minket a puszta mindennapok ellen.”  A zs�r az�rt rak�dik le k�z�pt�jon, mert �gy k�zel esik a m�jhoz, ahonnan a legk�nnyebben forgathat� vissza energi�v�. A zs�r a v�delem egy form�ja, szervezet�nk sz�m�ra ugyanis ez k�pezi azt az energiatartal�kot, amely k�szen �ll a k�vetkez� t�mad�sra.

A hasunkra h�zunk.
Megn� az �tv�gyunk.
Egyfolyt�ban csokol�d�ra, �dess�gre, keny�rre, s�tem�nyre, k�v�ra �s alkoholra v�gyunk.
D�lut�n h�rom �s n�gy �ra k�z�tt hirtelen elf�radunk. J�l esik ilyenkor egy k�v�, egy tea vagy valami �dess�g.
Gyakran f�j a fej�nk.
�nk�ntelen�l r�gjuk a k�rm�nket, csikorgatjuk a fogunkat.
Elkezd hullani a hajunk.
Nehez�l a koncentr�ci�, feled�kenys�g �s depresszi� gy�t�r.
Megn� a menstru�ci� el�tti fesz�lts�g.
Lelassul az anyagcsere, em�szt�si probl�m�k t�madnak.
Cs�kken a szexu�lis v�gy.
Emelkedik a koleszterin-, ugr�l a v�rcukorszint.
Gyeng�l az immunrendszer (gyakori fert�z�sek, megf�z�sok s�jtanak).
Mellkasi f�jdalmak, izomf�jdalmak, h�t- �s nyakf�j�s b�ntanak (a stresszhormonok bizonyos izmokat �lland� k�szenl�tben tartanak).

Merj v�ltoztatni az �leteden!

K�tf�lek�pp vehetj�k fel a harcot a stressz ellen. Vagy megpr�b�ljuk drasztikusan megv�ltoztatni �let�nket (kevesebbet dolgozunk, kor�bban feksz�nk �s kel�nk, hogy legal�bb reggel ne kelljen rohanni), vagy megtanulnunk egy�tt �lni a stresszel, hogy a rajtunk l�v� nyom�s ne �rtson annyit a szervezet�nknek.
A n�k sajnos sokkal �rz�kenyebbek a stresszre, mint a f�rfiak. T�bbet aggodalmaskodnak, t�bbet t�r�dnek m�sokkal, k�l�n�sen a csal�djukkal, �s mindig mindenkin seg�teni akarnak.
Aki fennen hirdeti, hogy az � �lete m�rpedig nem stresszes (cs�kkentette a munkaidej�t, t�bbet van a gyerekekkel, az ad�ss�gok is v�gre rendez�dni l�tszanak), az tal�n egyszer�en a Siet�s N� Szindr�m�ban szenved. Kutat�sok igazolj�k, hogy a 25 �s 55 k�zti n�k jelent�s r�sze t�l sok feladatot akar elv�gezni t�l kev�s id� alatt. �k azok, akik mindig rohan�f�lben vannak a munkahely�k, a csal�djuk �s az �pol�sra szorul� id�s rokonok k�z�tt, h�ztart�st vezetnek, hat�rid�ket pr�b�lnak betartani, gyereket nevelnek. R�viden sz�lva az �let�k v�gel�thatatlan stressz.

Van rem�ny

Mindent megtett�nk, hogy cs�kkents�k a stresszt, drasztikusan v�ltoztattunk az �let�nk�n – m�gis ott az �sz�gumi! Vajon mi�rt? Mert a szervezetnek id�re van sz�ks�ge, hogy regisztr�lja az �zenetet, miszerint minden rendben, megszabadulhat az elrakt�rozott zs�rt�megt�l, hiszen a vesz�ly m�r elm�lt. Szeg�ny olyan sok�ig m�k�d�tt t�l�l�si �zemm�dban, hogy egy ideig m�g nem fog kikapcsolni. Ez a rossz h�r.
A j� h�r viszont az, hogy a szervezet rendk�v�li alkalmazkod�k�pess�ggel van meg�ldva, �s amint fogyni kezd�nk, el�sz�r a hasunkr�l t�nik el a zs�r. Ha a test�nk �j �zeneteket kap, meggy�gyul �s �jj�sz�letik.

Aludj t�bbet, hogy karcs�sodj!

Meglep�en hangzik, de egy �ra extra �jszakai alv�s s�lycs�kken�shez vezethet. Hogyan? Az alv�s k�zben felszabadul� leptin nev� vegy�let f�kezi az �tv�gyat, ezzel elnyomja a zs�rsejtek termel�d�s�t. A leptin befoly�solja a telts�g �rz�s�t. Ha nem alszunk eleget, a leptinszint cs�kken.
Egy 13 �vig tart�, �tsz�z 27 �s 40 �v k�zti n� k�r�ben lezajlott amerikai vizsg�lat kimutatta, hogy azok a n�k, aki ez alatt az id� alatt �tlag 2,25 kil�t h�ztak, 7,3-7,7 �r�t aludtak egy �jszaka, akik viszont a legt�bb s�lyf�l�sleget szedt�k fel, azok 6 �r�n�l kevesebbet t�lt�ttek alv�ssal. Sajnos min�l t�bbet vagyunk �bren, nyilv�n ann�l t�bbet esz�nk, k�l�n�sen, hogy az alcsony leptinszint n�veli az �hs�g�rzetet. M�s kutat�sok azt bizony�tott�k, hogy a leptinszint m�r hat nap kurt�ra szabott alv�s ut�n is drasztikusan cs�kken, azaz nagyon hamar kialakul ez a hat�smechanizmus.

Egy klinikai vizsg�latban a r�szvev�k alv�sidej�t er�teljesen m�rs�kelt�k, mire leptinszintj�k olyan alacsonyra zuhant, hogy a sz�nhidr�t- (cukor- �s zs�r-) ig�ny�k irt�zatos m�rt�kben (45 sz�zal�kkal) megn�vekedett. Annyira f�radtak voltak, hogy csak �des �telekkel tudtak �bren maradni.

Aki �jjelente rendszeresen kevesebbet alszik 8 �r�n�l, annak nincs mit csod�lkoznia, ha egy id� ut�n megn� a testzs�rt�mege �s vele egy�tt a test�megindexe.